Mit jelent az, hogy egy víz- és szélálló dzseki 10K-s, 20ks és 2.5L-es? Milyen anyagok vannak, és hogyan tartsuk karban őket? Cikkünkben ezeket járjuk körbe.
Bár az aktív sportoláshoz gyakorlatilag bármilyen ruhát felvehetsz, és az esőtől egy nejlon poncsó is tökéletesen megvéd, mindkét megoldásnak egy nagy hátránya van: az izzadság, amit egy pamutpóló magába szív, így pillanatok alatt átvizesedik a ruhád, a műanyag lepel pedig szépen le is zárja a szellőzés lehetőségét…
Az alapanyag
Mindezek megoldására találták ki a speciális anyagból készülő technikai ruházatot. A külső ruhák esetében (cipő, kesztyű, dzseki) ezek több rétegből állnak: egy vízzáró réteg, egy membrán, mely az egésznek a lelke, és egy bélésanyag.
A külső réteg önmagában nem vízálló, ennek elérésére a gyártól ezeket DWR-rel kezelik (Durable Water Repellent, azaz tartós vízlepergető anyag), amit a köznyelvben impregnálásnak hívunk. Ha ez a bevonat „működik”, a víz apró gyöngyök formájában összegyűlik a felületén, majd lepereg róla. Ez az elsődleges védvonal.
A védelem gerincét a membrán jelenti. Ez egy speciális szövésű anyag, amelynek pórusai átengedik a levegőt és párát, vagyis a testhő által elpárologtatott izzadságot, viszont alacsony felületi feszültségüknek és/vagy a pórus méretének köszönhetően a vizet, nedvességet nem. Az első ilyen membránok ePTFE-ből készültek (erősített teflon), a később megjelentek a poliuretán (PU) és poliészter (PE) anyagok, amelyek jobban bírják a gyűrődést (szó szerint). A technika fejlődésével a hagyományos mikropórusos szerkezetek (mint amilyen a jól ismert Gore-Tex) mellett a zárt membrános („closed membrane”) megoldások is piacra léptek, ilyen a Sympatex, amely poliészter-poliéter kopolimerből készül. Ez a legkorszerűbb technológia, hiszen hatásfokát nem rontja a pórusok eltömődése, jobban kezelhető, vékonyabb és könnyebb.
Azok a rejtélyes számok
A technikai anyag vízállóságának (Waterproof Rating, WP) alapmértékegysége a milliméter. Egy 10.000mm-es, vagy röviden 10k-s anyag minden négyzetcentiméterének minimum 10.000 mm, azaz 10 méter magas vízoszlop nyomását kell elviselnie anélkül, hogy a víz áthatolna rajta. Természetesen minél magasabb ez a szám, az anyag annál jobban vízálló. A belépőszint az 5k, ami egy könnyű záport, szállingózó havazást elvisel. Átlagos körülményekhez, átlagos sportoláshoz a 10k-s anyag elegendő. Nagyon intenzív mozgáshoz, extrémebb körülmények közé a 11-20k anyagok javasoltak, a legmagasabb védelmet pedig a 20k+ jelenti. Fontos kihangsúlyozni, hogy ha „mesterségesen” megemeljük a nyomást, például letérdelünk a hóba, leülünk a vizes padra vagy vállunkra vesszük a bicót, ezzel csökken az érték, vagyis hamarabb átnedvesedik a ruha.
A lélegzőképesség (Breathability Rating, vagy Moisture Vapour Permeability / MVP, Moisture Vapour Transmission / MVT) azt jelöli, hogy hány gramm vízpára képes áthatolni az anyag 1 négyzetméterén belülről kifelé 24 óra alatt, és itt is a magasabb érték a jobb. Az 5000g/m² -10.000g/m²-es anyag az alapszint, a 10-15k jelenti az átlagos, könnyebb testmozgást, míg a 15-20k és e feletti értékek szükségesek az aktív sportoláshoz.
Rétegről rétegre
Végül még egy szám-betű kombináció szokott előfordulni: 2L, 2.5L, 3L, ami a rétegek (layer) számát jelöli.
A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a 2L, azaz kétrétegű anyag, amely azt takarja, hogy a külső, impregnált anyagot hozzálaminálják a membránhoz, a belső (bélés) anyag viszont szabadon van, ami egyrészt kevésbé védi a membránt, másrészt a légáteresztés terén is kompromisszumokkal jár.
Ennél jobb, amolyan köztes megoldás a 2,5L, ahol a bélés vagy bizonyos részeken van odaerősítve, vagy hiányzik, és helyette speciális felületkezelésen esik át a membrán belső fele, védve azt a sérülésektől, de fenntartva a technikai paramétereit.
A legjobb, de egyben legdrágább a 3L, vagyis a 3-rétegű anyag, ahol a külső és belső réteget hozzálaminálják a membránhoz, szendvicsszerkezetet hozva létre. Ez tartós, könnyű és kiválóan lélegző anyagot eredményez, de ahogy említettük ez már magasabb árkategóriába esik.
Taped seams, azaz a ragasztott varrás
Még egy fontos mutató a minőségi, vízálló ruházathoz. A szövetek varrásakor a tű kis lyukakat üt a szöveten, amelyen keresztül a víz és szél átjuthatna az anyagon. Ennek megakadályozására egy speciális géppel felmelegített poliuretán szalagot ragasztanak a varrások fölé, amely nemcsak a vízzáróvá teszi az anyagot, de védi a varrást és a szakítószilárdságot is növeli. Az olcsóbb technikai ruhák esetében a „Critically Taped seams” kifejezéssel találkozhatunk, amelynél csak a kritikus, azaz az időjárási hatásoknak közvetlenül kitett helyeket ragasztják le, míg a legjobb megoldást a Fully Taped Seams jelöli, ahol minden varrás le van zárva.
Hogyan kezeld?
Ahogy említettük, a felső réteg felületkezeléssel van ellátva – azonban ez nem örökéletű. Ez persze nem jelenti a vízállóság megszűnését, mert azt a membrán biztosítja, csak az anyag telítődhet vízzel, ami nehezebbé teszi azt, és korlátozza a membrán működését is. Legfőbb ellensége a mechanikai kopás, amely nemcsak a dörzsölést vagy hajtogatást jelenti (utóbbi miatt szokták ajánlani, hogy például a könnyű dzsekiket inkább gyűrd össze, mint „élére hajtsd”), hanem a mosás is.
A technikai ruhák használati utasítása tartalmazza a megfelelő kezelési módot, és ezt kötelező betartani. Az általános mosószerek eltávolíthatják az impregnáló réteget, a mosópor szemcséi pedig beágyazódhatnak a szövetbe. Az öblítőszerek, kondicionálók, lágyítók és fehérítők használata ugyanilyen hatású, így mindenképpen kerülnünk kell ezeket.
A speciális, kifejezetten technikai ruhához készített tisztítószerek mindezekkel szemben nem károsítják a DWR-t, a szennyeződések mellett a mosópor-maradékokat is eltávolítják, és nem befolyásolják a membrán technikai paramétereit, így a vízállóságot és a lélegzőképességet.
A helyes kezelés tehát, ha a durvább mechanikai szennyeződések eltávolítása után (pl. a rászáradt sár lekefélése) a ruhát kifordítva egy tiszta mosógépbe helyezzük (nem árt előtte egy üres mosás, átöblítés, hogy a gépből eltávolítsuk a mosószer-maradványokat), hozzáöntjük a speciális mosószert, és elvégezzük a mosást kímélő programon (legfeljebb 30 fok, vagy outdoor / sport beállítás). Öblítés csak vízzel, duplán. A centrifugálás kerülendő, inkább mikroszálas törülközővel itasd fel a ruhából a nedvességet.
Nem vízálló technikai ruházat (póló, pulóver stb.) a szárítás természetes módon, szabad levegőn ajánlott. Vízálló ruhák esetében, amennyiben a ruha elvesztette a DWR-t (vízcsepp-teszt: csöppents az anyagra vizet; ha „összegömbölyödik” és lepereg, minden rendben, ha behatol a szövetbe, akkor probléma van), a szárítógép újra tudja aktiválja az impregnálást, de itt is a kíméletesség a jelszó: alacsony hőfok (max. 30 fok), 60 percig (szárítógép hiányában egy hajszárító is megteszi). Ha ez nem segít, vagy impregnáló folyadékot kell használnod (beáztatod vagy mosógépben átöblíted vele a ruhát, lásd a kezelési útmutatót), vagy impregnáló sprayt, amit csak rápermetezel a ruhára, áttörlöd, és hagyod megszáradni. Nem ördöngösség, de fontos mindezeket betartani, hogy sokáig élvezhesd a technológiai ruházat előnyeit.
